Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen a víz, amely alapvető építőelemünk is: testünk 45-75 százaléka víz. Agyunknak 85, tüdőnknek és veséinknek 80, a vér 79, szívünk 77, a máj és az izmok 73, a bőrnek 71, és talán meglepő, de csontjaink 22 és a fogaknak is 10 százaléka áll vízből.
A megfelelő vízbevitel hiányában létfontosságú biokémiai folyamatok sem mennek végbe, csorbul a hőszabályozásunk, lassabban forog az agyunk, a vesénk működése is gyengül, sőt még a vérünk is lustábban folyik ereinkben, de számtalan egyéb ok szól a megfelelő folyadékfogyasztás mellett. A megfelelő mellett - de melyik is az?
Egyes dietetikusok szerint a zöldségekből és gyümölcsökből is elegendő folyadékot vesz fel szervezetünk – de jól tudjuk, hogy egyikből sem eszünk eleget, s megfőzve veszítenek is víztartalmukból, így a kerti növények rágcsálása önmagában nem elég.
Más hangok szerint az 5 liter is éppen hogy csak elegendő, megint mások azt mondják, ezzel már „vízmérgezést” lehet szenvedni. Abban azonban a mai napig megegyeznek a szakértők, hogy folyadékpótlásra a sima víz a lehető legjobb választás. Hidratálás szempontjából kerülni kell a cukros, koffeines, alkoholos és szénsavas italokat.
|
A dehidratáltság jelei |
|
Kiszáradás, vagyis dehidratáltság akkor lép fel, ha nem pótoljuk megfelelően az elvesztett folyadékot. Szervezetünk legelőször fejfájással, szédüléssel, a fizikai és szellemi teljesítőképesség csökkenésével jelez, de a vizelet színe is árulkodó lehet. Ha normál sárga, szinte színtelen, akkor minden rendben van; ha sötét színű, az a dehidratáltság jele. Ugyanilyen biztos jel lehet a székrekedés, ugyanis még az emésztéshez is vízre van szüksége a szervezetnek. A vízhiány a nyirokkeringésben is károkat okoz: így hamar jelentkeznek karikás, szürke szemek és a száraz bőr is árulkodó. |
Általánosságban elmondható, hogy inni nem akkor kell, amikor már szomjasak vagyunk, mivel a szomjúság már a dehidratáltság jele. Nagy melegben, stressz hatására, mozgáskor több folyadékot veszít a szervezet, így ilyenkor több pótlásra is van szükség.
Mindenkinek más a vízigénye, figyelembe kell venni, hogy valaki egy hűtött irodában, vagy a szabadban dolgozik. A test számára szükséges napi vízmennyiség egyenlő a nap folyamán elvesztett víz mennyiségével – általában 2,5 liter. A szervezet nem csak a vizelettel és izzadsággal veszít folyadékot, hanem a légzéssel és a széklettel is.
– Mivel ritkán számolgatjuk csak az izzadságcseppeket a homlokunkon, normális esetben 2-2,5 liter vizet javasolunk naponta, hőségben 2,5-3 liter folyadék kell normál terhelés mellett – magyarázta dr. Berki Emília, aki szerint nagyon sok tévhit él az emberek fejében a folyadékpótlással kapcsolatban.
|
MIT IGYUNK |
MIT NE IGYUNK |
|
|
Létezik a vízmérgezés?
Sok szaklap, internetes bejegyzés javasolja, hogy igyunk legalább 4-5 liter ásványvizet. Mások szerint ettől már „vízmérgezés” kapható, vagyis a vér felhígul és vészesen lecsökken benne a nátriumszint. – Ekkora mennyiséget veseelégtelenségben szenvedő betegeknek szoktunk javasolni. Igaz, hogy nagy vízveszteség mellett sópótlásra is szükség van, amire az ásványvizek alkalmasak. De ha ezt a vízmennyiséget csak ásványvizekből visszük be, azok sótartalma káros is lehet, fokozhatja például a vesekőképződést.
Különösen a nagy kitartást igénylő, magas intenzitású sporttevékenység közben veszít sok nátriumot a szervezet. Ha csapvízből 4 litert megiszunk, nagy baj nem lehet, az egészséges vese kiválasztja még ezt a mennyiséget is – persze, ha nem egyszerre akarunk ekkora mennyiséget lefolyatni a torkunkon! 40 éves munkám során még nem találkoztam olyannal, aki „vízmérgezést” szenvedett volna – folytatta a belgyógyász.
|
|
|
|
A hőség veszélyeiSzerző: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró